Ezüstérmesként zártuk a bajnokságot

OTP Bank-PICK Szeged–Telekom Veszprém 27–31 (14–12)
Férfi kézilabda NB I, bajnoki döntő, 3. mérkőzés. Szeged, PICK Aréna, 8300 néző. Vezette: Bócz, Wiedemann.
OTP Bank-PICK Szeged: Mikler – Sostaric 6, Gaber, Mackovsek 1, Rosta 2, Szita, Bombac 3. Csere: Alilovic (kapus), Tönnesen, Blonz 5/4, Bánhidi 3, Bodó 3, Garciandía 4, Martins. Vezetőedző: Juan Carlos Pastor.
Telekom Veszprém: Cupara – Vajlupov 9/1, Ilics Z. 1, Remili 2, Pesmalbek 2, Lauge 6, Elísson 7/2. Csere: Corrales (kapus), Ligetvári, Elderaa 3, Nilsson 1, Sipos, Mahé. Vezetőedző: Momir Ilics.
Hétméteres: 4/4, ill. 4/3.
Kiállítás: 0, ill. 8 perc.
Az egyik fél második sikeréig tartó párharc győztese: a Veszprém 2–1-gyel.

Már a kezdés előtt fél órával szenzációs volt a hangulat a PICK Arénában: hiába, mindenki tudta, hogy ezen az estén eldől a magyar bajnoki cím sorsa. A meccs felvezetésének legmeghatóbb része a távozó játékosok és stábtagok köszöntése volt: Dr. Szűcs Ernő Péter, klubunk elnöke egy-egy emlékplakettet nyújtott át mindenkinek. Ezt Bogdan Radivojevics civil ruhában vette át, mivel nem került be a meccskeretbe. A legnagyobb tapsot Juan Carlos Pastor kapta, aki tízéves szegedi időszakának utolsó meccsén irányította a csapatunkat.

A Veszprém kezdett jobban, Elísson hétméteresből talált be, majd Vajlupov is bevette Mikler kapuját, 0–2. Az első szegedi találatot Alexander Blonz szerezte hétméteresből, amelyre ismét Vajlupov gólja érkezett, 1–3. Bombac és Lauge gólváltásával lett 2–4, miközben a lelátón szenzációs hangulatot teremtettek a szegedi drukkerek. Szubjektív vélemény, de talán még sosem volt ennyire hangos a PICK Aréna. 2–5-nél Sostaric ugrott be a szélről, ütközött, majd mellélőtt, ám a síp néma maradt, így jöhettek a vendégek. Vajlupov harmadik gólja után, 2–6-nál időt kért Juan Carlos Pastor. A 11. percben Ilics Zoran vitte földre Bombacot, amiért járt a kétperces kiállítás, ezt Bombac azonnal kihasználta, 3–6. Elísson emberhátrányban is nagyon egyedül maradt a szélen, Bánhidin pedig hiába volt ember, beforgatta azt, 4–7. A szegedi kapuba a 13. perc elején érkezett a szintén utolsó szegedi meccsét játszó Mirko Alilovic. Blonz második hetese is jó volt, majd védekezésben Gaber maradt lent, fájlalta is a lábát, de összeszorított fogakkal a pályán maradt. A 15. percben Bombac teremtett magának ziccert, ám felugrásnál a fejéhez kapott, Ligetvári ütött neki oda, két perc lett az ítélet. Blonz hetesével ismét három volt a különbség, 6–9.

A második negyed óra is veszprémi kiállítással kezdődött, Ilics a hatoson belülre lépve ütött bele egy ívelésbe – kettős emberelőny. Blonz hetese ismét remek volt, 7–9. Egy jó védekezés után, végletekig kijátszott szegedi akció végén Sostaric lőtt hatalmas gólt a jobb felsőbe, 8–9. A vendégek kiegészültek, majd időt kértek. Lauge törte meg a veszprémi gólcsendet, de Garciandía is villant, 9–10. Újabb szegedi támadás, újabb gól: Blonz szedett össze egy lecsorgót, Sostarichoz játszott, aki kilőtte a rövidet, 10–10. És még nem volt vége! Labdaszerzés után indultunk, Mackovsek pedig könyörtelenül használta ki a ziccert, 11–10. Először vezettünk! Összeállt a védekezés, Alilovic egy bravúrt is hozzátett, a gyors akció végén pedig Garciandía növelte az előnyt kettőre, 12–10. Felrobbant a csarnok! Elísson betalált, Bodó lövése viszont a kapufán csattant, majd megint az izlandi jött, aki hetesből kiegyenlített, 12–12. A félidő utolsó öt perce Garciandía lövésével indult, ami Corralesről pattant be, 13–12. Alilovic lélektanilag fontos pillanatban fogta meg Elísson hetesét, majd hosszú videózás következett rossz csere miatt, amely végén Vajlupovot állították ki. Az emberelőnyben előbb Sostaric lőtt a kapusba, majd Bombac is, de ellene szabálytalankodtak. Végül jött a katarzis: Blonz a szélről Corrales fölött talált be, 14–12. Az utolsó perc egyenlő létszámban kezdődött, Alilovic pedig a meccs addigi legnagyobb védését mutatta be! Bombac lövése mellé ment, 14–12-vel mehettek pihenni a csapatok.

A második félidő Bodó gyors góljával indult, majd Alilovic folytatta a védések sorát. Ekkor bőven 50 százalék felett állt hatékonyságban a horvát hálóőr. Amikor pedig Garciandía betalált, 16–12-nél először vezettünk néggyel. Nem lehetett azonban megnyugodni, Vajlupov és Remili hozta közelebb a vendégeket, 16–14. Sostaric maradt egyedül a vonalon, szinte beállóban, de ezt is megoldotta, 17–14. Ilics betalált, Bodó passzív jelzésnél kapufát lőtt, majd Lauge volt eredményes betörésből, 17–16. Vajlupov hetesével ismét döntetlent mutatott az eredményjelző, 17–17-nél, a 40. percben időt is kértünk. Ez bevált, a figurát Bánhidi fejezte be góllal, de azonnal válaszolt a Veszprém, 18–18. Remek védekezés után támadhattunk ismét a vezetésért, de nem jutottunk lövésig, Rostára belemenést fújtak. Elísson a szélről ismét a vendégeket juttatta előnyhöz, majd ezt Lauge duplázta meg, 18–20.

Az utolsó negyed óra kezdődött, amikor Vajlupov szinte a semmiből talált be, 18–21. Végre szegedi oldalon volt eredményes egy gyors támadás, Rosta fejezte be azt, 19–21. Lauge találata után Bodó ugrott nagyot, de a kapufára lőtt, Cupara pedig egész pályás gólt szerzett. Sostaric faragott a különbségen, 20–23. Az 50. perc egy lassú szegedi támadással, Vajlupov labdaszerzésével és üres kapus góljával zárult, 20–24. Bánhidi egy jó bejátszást fejezett be tanári módon, Rosta ugyanezt tette, de a mindkettő után egy veszprémi találat is született, 22–26. Mikler lement, hét emberrel, két beállóval támadtunk, Garciandía perdítése pedig becsorgott, 23–26. Pechmalbec és Sostaric gólváltása után, 24–27-nél indult az utolsó öt perc. Bodó két bombája beakadt, ám mindenre volt válasza a vendégeknek, akik végül 27–31-re győztek a PICK Arénában.

Az egyik csapat második sikeréig tartó finálét a Veszprém nyerte 2–1-re, ezzel magyar bajnok lett. Csapatunk ezüstéremmel zárta le a tízéves Pastor-érát a spanyol mester utolsó szegedi mérkőzésén.

Gyúrós István