Az akadémiai életet is tanulni kell
A portugáliai nemzetközi tornára induló csapat trénerét elsőként a túra fontosságáról beszélt:
– Fontos a nemzetközi tapasztalat, ennek segítségével tudják elhelyezni a játékosok magukat és az akadémiát is a térképen. Megismerkednek más csapatokkal, fontos, hogy első kézből szereznek tapasztalatot más iskolát, más taktikát képviselő ellenfelekkel szemben, ennek köszönhetően jobb rálátásuk lesz a hazai viszonyokra is. Ezen kívül remek motiváció is a torna, előtte mindenki igyekszik bizonyítani, hogy helye van a csapatban, utána pedig a nemzetközi távlatok biztosítják, hogy célokat tűzzenek ki maguk elé, amit napról napra igyekezzenek elérni. Mindenki nagyon izgul az utazás miatt, nemcsak a játékosok, a családjuk is. A Messenger-csoportban téma az ottani időjárás, a szokások, a kultúra.
– Az U16-os csapat 13 meccset játszott le az idényből, 12 győzelme mellet egyetlen egyszer kapott ki, még szeptember végén a PLER-től. Mi volt az idény legfőbb pozitívumai?
– Az eredménynek természetesen örülünk, kellemes meglepetés a második hely, hiszen a legfiatalabb U16-os csapat vagyunk a bajnokságban, de ebben a korosztályban nem az eredmény a prioritás, egyéni fejlesztést végzünk, erre kell koncentrálnunk. A gyerekek ebben az évben tanulják meg az akadémiai életet, azt, hogy profi kézilabdázónak lenni nem foglalkozás, hanem életstílus, ami magában foglalja az étkezések rendjét, a pihenés és az edzések ritmusát, a kapcsolatok kialakítását a csapaton és az akadémián belül. Így nagyon sokszor nemcsak szakmai, hanem pedagógiai feladataink is vannak. Amit kiemelnék, az a játékosok hozzáállása, munkamorálja, akarata. Ez alapozza meg az eredményeket, ez tette lehetővé, hogy úgy legyünk másodikak, hogy közben nemcsak a listavezetőt vertük meg, de meg kellett küzdeni több betegséghullámmal is. Ez ad lehetőséget mindenkinek, hogy egyénileg fejlődjön, ami szerencsére meg is valósult az idényben.
– Melyik volt az idei ősz legjobb meccse, és miért?
– Több mérkőzést kell kiemelnem, játék szempontjából a NEKA elleni találkozó viszi a prímet, ahol a csapat nagyon koncentrált volt, mindenkinek jól jött ki a lépés, nemcsak a kezdők, a becserélt játékosok is jól szálltak be a meccsbe. A legnehezebb mérkőzésünk pedig a Veszprém elleni, idegenbeli találkozó volt, tele volt nézővel a csarnok – egy héttel voltunk az NB I-es csapat győzelme után – majdnem végig a házigazdák vezettek, de mentálisan olyan stabilak voltunk, hogy a legfontosabb, utolsó 10-15 percben tudtuk a legjobb formánkat hozni, így megnyertük ezt a nagyon izgalmas meccset.
– Miben a legjobb most az U16-as csapat?
– Mint már említettem, a hozzáállásuk, dolgozni akarásuk kiemelkedő. Szeretnek és tudnak dolgozni, kitartóak. Nem egyszer edzés után úgy kell őket kizavarni a csarnokból, mert ott vannak, gyakorolnak fáradhatatlanul. Remek érzés ezt látni.
– Miben kell a leginkább fejlődniük a fiataloknak?
– A fejlődéshez a gyakorláson át vezet az út. Azt szoktam mondani, hibázni nem tilos, hanem egyenesen kötelező. Csak akkor tud előrelépni egy játékos, ha az edzésen bemutatott begyakorolt elemeket éles helyzetben kipróbálja. Ez adja meg a sikerhez szükséges gyakorlatot, hogy jó döntést hozzanak játékszituációban, és akkor is fejlődnek, ha éppen a kivitelezésbe hiba csúszik.
– Végezetül: hogy telnek majd az ünnepek?
– Nagyon sűrű az év vége, hiszen csak december 24-én térünk vissza Portugáliából, másnap pedig előadást tartok egy szakmai konferencián – mivel a Balkán nagy részén az ortodox karácsonyt ünneplik, így ott nem szokatlan ez az időpont. Aztán lesz egy kis idő a családdal, de január 6-án már edz a csapat, indul a közös munka.